Húsvét

Húsvét

Húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

A keresztény vallásban a húsvétot Jézus Krisztus feltámadásának emlékére tartják.
Nagyböjt idején senki sem ehet húst, csak vizet, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt.
Amikor a nagyböjt letelik, húsvét vasárnapján a reggeli misén megszentelik az ételt - manapság a báránysült helyett már a sonkát, a kalácsot és a tojást -, s ezután már sor kerülhet az étkezésre, a húsvétra.

A húsvét előtti böjtöt az idővel kialakuló világvallások is átvették, és nemcsak a keresztények, hanem a negyvennapos ramadánnal a muzulmánok is. A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent.

A magyar húsvét (=a hús vétele) szó gazdag tartalma magában foglalja a hús fogyasztásához való visszatérést a 40 napos böjt után; ugyanakkor utal a föltámadásra, mellyel az Úr Krisztus a megtestesülés beteljesedéseként ismét fölvette a testet (húst), immár a megdicsőült emberi testét; végül utal a húsvéti, kiemelt jelentőségű szentáldozásra is („vegyétek... ez az én testem”).

A legrégebbi szimbólum a tojás, az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Sokáig csak pirosra, az élet színére festették. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojás jelképe megtalálható az ókori egyiptomiaknál, a perzsáknál, a kínaiaknál, de az ószláv és az ógermán népek is tojást ajándékoztak egymásnak. Ezt átvette a kereszténység is. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik.

Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában lehet magyarázat a nyúl, szaporasága miatt a megtermékenyítést is szimbolizálja. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. Nyúl és tojás ősi kapcsolatát abban látják a kutatók, mely a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk, német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.