2013. február 12., kedd

Átkereszteltem...

... a Buchanan-sorozatot, mivel nagyon úgy tűnik, egyelőre nem számíthatunk új Buchanan-történetre. Reklamálásomra Julie mindössze ennyit írt a facebookon:
> Sorry, Gizella. Just too many other stories to tell.
S ha belegondolunk, egyre több lesz, hiszen az újabb és újabb FBI-os történetekben a főszereplők mellett mindig van legalább egy, néha akár több szereplő is, akinek szívesen olvasnánk a saját történetét is. 
Jelen esetben ott van a női főszereplő mellett ott van a három Csibe, a férfi mellett pedig a társa, Ronan.

A GABO meglepetése Valentin-napra:

Julie Garwood: Szép szavak (Sweet Talk)


 A fülszöveget elolvashatjátok egy korábbi bejegyzésemben, és attól tartok, a Moly-értékelésemhez sem igazán tudok igazán mit hozzáfűzni. Kedvelem Garwoodot, nagyon szeretem az FBI-os sorozatát, de úgy érzem, nem igazán tud megújulni.
Az újabb FBI-os történet ismét nem Buchanan sztori, s ami a borítót illeti, ismét egy félfejű pasival gazdagodik a képtár. (Vajh, mi lehet a gond a FBI-nál dolgozó szuperhősökkel, hogy mindnek csak fél feje van???)



Peyton Lockhart and her sisters have inherited Bishop’s Cove, a small, luxurious oceanfront resort, but it comes with a condition: The girls must run the resort for one year and show a profit—only then will they own it.
A graduate of a prestigious French culinary school, Peyton has just lost her job as a food critic. Out of work and in a bad place personally, a year doing something completely different sounds wonderful.
There are countless challenges and too many people who want to stop the sisters from succeeding. Among them are Peyton’s contentious cousins, who are outraged that they didn’t inherit the resort, as well as a powerful group of land developers who have been eyeing the coveted beachfront property.
It’s soon apparent to Peyton that their efforts are being sabotaged, but she refuses to let the threats scare her—until she’s nearly killed. She calls on her childhood friend and protector, Finn MacBain, now with the FBI, and asks for his help. He saved her life once; he can do it again.

Az amerikai megjelenés időpontja: 2013. augusztus 6.

De régen is...

... fordítottam már Nora Robertset. A Délidő volt az utolsó, s szinte már el is felejtettem, mennyire szeretem NR romantikus krimijeit, dacára annak, hogy egyszer-kétszer nekem bizony túl durva.
Ez a mostani különösen kedves lett szívemnek, mihelyt kiderült, hogy orosz vonatkozása is van. Tanultam is egy-két új orosz szót, mivel eddig nem voltam benső barátságban az orosz maffiával (s erős a gyanúm, hogy ezután sem leszek).

Nora Roberts:  A tanú (The Witness)


Elizabeth, egy rideg, uralkodó típusú anya leánya fellázad, és egy éjszaka kirúg a hámból: hamis igazolvánnyal bejut egy éjszakai klubba, koktélt iszik, és hagyja, hogy egy vadidegen férfi orosz akcentusa elcsábítsa egy Lake Shore Drive-on lévő házba. Ezek az események örökre megváltoztatják az életét.

Tizenkét évvel később az Abigail Lowery néven ismert nő egy kisváros, Ozarks külterületén él. Szabadúszó számítógépes programozóként bonyolult biztonsági rendszereket tervez… saját biztonsági rendszerét pedig egy vad kutyával és kézifegyverek egész arzenáljával egészíti ki. Visszavonultan él, keveset beszél. De Abigail visszahúzódása csak még inkább felcsigázza Brooks Gleason rendőrfőnök érdeklődését. A lány logikus gondolkodása, titokzatos természete és minden romantikát nélkülöző nézetei lenyűgözik, ugyanakkor zavarják is. Gyanítja, hogy Abigailnek védelemre van szüksége, s hogy a gondosan kiépített védelmi rendszer olyan titkot takar, amelyet fel kell fedni.

A csavaros eszű, felejthetetlen hősnővel és a lélegzetelállítóan izgalmas cselekménnyel Nora Roberts olyan új regénnyel ajándékozza meg olvasóit, amely joggal szilárdítja meg helyét a bestseller szerzők között, miközben az olvasók már a következő művére éheznek.

 Értékelésem a Molyon.