Megjelent

Nicola Cornick: Botrány és ártatlanság

 (Fortune Folly menyasszonyai 2.)

Fortune Follyban a földesúr ismét hatályba léptet egy ősrégi adótörvényt, melynek értelmében minden hajadon lány és özvegyasszony köteles férjhez menni, vagy vagyona felét adóba befizetni. A hírre a csendes kis falut elözönlik a hozományvadász agglegények.
Miss Alice Lister a közfelfogás szerint nem éppen tiszteletreméltó hölgy. Már az is elég baj, hogy szobalányból lett örökösnő, most pedig a csélcsap Lord Miles Vickery akarja elnyerni a vagyonát azzal, hogy a házasság révébe kormányozza. Alice azonban biztos benne, hogy Miles nem fogja teljesíteni a feltételeit. Hiszen melyik korhely fiatalember lenne képes pusztán anyagi megfontolásból becsületes maradni három hosszú hónapon át?

Fura érzés, hogy egy sorozaton nem csak a fordító-, hanem a szerkesztőváltás is észrevehető (a fordító szemével feltétlen:)

Még csak az elején tartok, de máris ámulva látom a sok-sok változtatást (melynek jó része nem ártott, sőt használt a fordításnak, nem egy azonban felesleges volt, vagy akár rontott is a szövegen). Elég egy kitörölt "máris" és egy kihagyott dőlt betűs kiemelés, és csak a mondat lényege vész el.

Első kötet: Morris Bohóca - második kötet: Morris Clown. Hm.

Sok romantikust olvastam már, most először láttam olyat, hogy a Lord és Lady szavakat végig dőlt betűvel szedték (a "Miss"-t nem). Látványnak elég muris. :)

Számomra az "nyomatékosan" rászólni valakire nem azonos a "indulatosan"-nal (fiercely), viszont hálás vagyok, hogy a szerkesztő észrevette és kijavította bődületes bátyám/öcsém tévesztésemet.

Rá kellett jönnöm, el voltam kényeztetve az elmúlt években, s most sajgó szívvel és csodálkozva nézem a kihagyott fél- és egész mondatok hűlt helyét (nem mintha nagy kár lenne értük, a könyv amúgy is kissé vontatott, de néhol bizony szegényebb, kevésbé színes lett a történet a kihagyások miatt).

Még csak a 13. oldalon tartok, de egyelőre ez a könyv sokkal izgalmasabbnak ígérkezik, mint az eredeti vagy akár a fordítása volt.