Elgondolkodtam...

... tudja-e valaki, hogy a Gabo új írónőt jelentetett meg. Hogy mikor? Hónapokra visszamenőleg legörgettem a kiadó facés oldalán, de nem sikerült rábukkanom a könyvre (ami persze nem sokat jelent, amilyen állapotban vagyon a gépem:(

Itt van a polcomon, tehát valamikor érte mentem, de mivel nem írtam fel, a manó se emlékszik, mikor. 

Elgondolkodtam. Lehet a legnépszerűbb vagy kevésbé ismert szerző, két-háromtól akár tucatnyiig is terjedő kép látható egy-egy megjelenő könyvről: beharangozó, megjelent, megjelent, megjelent, értékelték, stb. Az ismeretlen, nálunk (is) első könyves írónőről, akinek könyve a csudaszép, keményfedeles borító miatt amúgy is drágább a kiadótól megszokottnál... semmi.

Észrevette egyáltalán valaki, hogy megjelent?

Veszi, olvassa bárki is?

Fiona Paul: Méreg

(Az Örök Rózsa titkai 1.)

A reneszánsz Velencében a titkok ugyanolyan hatalmasak – és halálosak – lehetnek, mint a méreg.

Cassandra Caravellónak mindene megvan, amit egy lány kívánhat magának: elegáns ruhák, csillogó ékszerek, meghívók a legelőkelőbb estélyekre, és egy jóképű, gazdag vőlegény… mégis többre vágyik. A szülei halála óta Cassandra csapdában érzi magát, egyedül a vizek városában, ahol a sötét csatornalabirintusok menekülésről suttognak.

Amikor Cass belebotlik egy meggyilkolt asszony tetemébe, akinek a szíve fölé egy nagy X-et metszettek, kapcsolatba kerül a titkos társaságok, kurtizánok és gyilkosok veszélyes világával. Nem kell sok hozzá, hogy belebolonduljon Falcóba, a huncut mosolyú, szegény festőbe, akinek nagy tehetsége van ahhoz, hogy folyton bajba kerüljön. Sikerül Cassandrának megtalálnia a gyilkost, mielőtt még az talál rá? És hű marad-e vőlegényéhez, vagy megadja magát zabolátlan érzéseinek, amelyek Falcóhoz vonzzák?

A szépség, a romantika és a titokzatosság olyan vonzón és ellenállhatatlanul szövi át a regényt, mint amilyen
vonzó és ellenállhatatlan maga Velence városa is.

Hogy mit takar a szép külső?

Először is egy cseppet igénytelen belsőt. Aki hozzám hasonlóan ismeri az eredetit, tudja, hogy az Örök Rózsa könyve az angolban új oldalon, cirkalmas fekete keretben jelenik meg. Nem mondom én, hogy átvehettük volna, mert gyanítom, az tovább drágította volna az amúgy sem olcsó kiadványt, de a magyar változatban az új oldal, díszes külsőből, csak az új oldal maradt. Jellegtelen egy-két mondatok. Valami icipici minta, keret, apró csicsa nem fért volna bele? A romantikusok fejezetcsicsái többet mutatnak, mint az Örök Rózsa könyvének idézetei, ami különösen kiábrándító a szép és igényes külső után.

Persze, gondolom, az olvasók többségét jobban érdekli a történet, mint az, hogy csinos keretben van-e az idézet vagy sem. :)

Nem vagyok könyves blogger, nem kenyerem az elemzés. Gyakran megrekedek a tetszett/nem tetszett szintjén, s mivel ezzel a könyvvel amolyan szeretem/nem bírom viszonyban vagyok, még nehezebb írni róla. Az biztos, hogy nagyon különbözött az általam megszokott, könnyed, gyorsan olvasható romantikusoktól. Vontatottnak, néha szinte (de csak szinte) unalmasnak találtam, ám amikor épp feladtam volna az olvasást, mindig történt valami, ami továbblendített a mélyponton. Valami apróság, de elég ahhoz, hogy felkeltse a figyelmemet. Ezzel együtt fenntartom, hogy az első háromszáz oldalt akár a felében is meg lehetett volna oldani.(Persze lehet, hogy csak azért érzem így, mert jobban kedvelem az eseménydús, lendületes sztorikat.)

Ami tetszett, az a korszak. A legtöbb történelmi romantikus, amit olvastam, vagy skótos volt a XI-XII. századból, vagy jóval később, a Regency korában játszódott. Érdekes volt abból a korból származó romantikát olvasni, amikor még oly keveset tudtak az emberi testről, és az egyház tiltotta a holtestek boncolását. Igaz, a nyelvezet egyáltalán nem a XVI-XVII. század fordulójáról árulkodik, és a helyzetek történelmi hűségével kapcsolatban is vannak kételyeim. Épp nemrég olvastam például, hogy a chopine gyakran olyan magas talppal bírt, hogy segítő kellett a hölgynek a járáshoz, és hogy innen eredeztetik az úr a karját nyújtja a hölgynek szokást is. Akár igaz, akár sem, a mi hősnőnk vígan és fürgén mozgott magas talpú cipőjében.

S ha már eljutottunk Cassandrához... nos, nem ő legrokonszevesebb hősnő, akiről olvastam. Ahhoz képest, hogy mennyit siránkozik, amiért kalickába zárt életet kell élnie, elég merész kalandokba bocsátkozik éjszakánként egy gyakorlatilag ismeretlen fiatalemberrel (no, nem olyanokba:). Persze azért nem irigylem, hisz vőlegénye vagyon, akit a szülei választottak neki, és akit nem szeret. Ez még nem lenne olyan nagy baj, de törvényszerű, hogy beleszeret éjszakai kalandjai társába, a fess és könnyelmű festőlegénybe.

Falco megítélése elég vegyes az olvasók körében. Szerintem könnyű beleszeretni; az a fajta jópofa, életvidám fiatalember, aki elcsavarja a nő fejét, aztán elszökik vele. Nekem is rokonszenves volt eleinte, és csodálkozva olvastam a negatív véleményeket a Goodreadsen. De miután végigolvastam őket, azt mondtam: na jó, így is lehet nézni, és akkor igazatok van. :) Az biztos, hogy Falci erős érzelmeket váltott ki az olvasókból: vagy rajonganak érte, vagy gyűlölik. Én kedvelem, még a második rész végeztével is azt mondom, hogy megértem (Cassandrától eltérően, aki szerintem elég liba, bár ez nem túl irodalmi jelző:). De ha választanom kellene, akkor Lucát (a vőlegényt) választanám. Így volt ez az első kötet után, s az érzés csak megerősödött a második rész végeztével. Kedves, határozott, olyan férfi, akire mindig számíthatok. Talán nem lenne kalandos életem mellette (mondtam az első rész után), de biztos lehetnék abban, hogy szerető férjem van, aki minden körülmények közt mellettem áll, biztos otthon nyújt, szerető apja lesz gyermekeinknek, stb. Nekem ennyi elég, másnak nem feltétlen. :)

Ezzel együtt nem könnyű a választás a két férfi közt, és Fiona okosan nem teszi meg. Nyitva hagyja a kérdést, minek következtében az ember kezébe veszi a második kötetet (sőt én már a 2014 tavaszán megjelenő harmadikat várom, hiába tudom, hogy a romantikus regények íratlan törvényeinek megfelelően biztosan jó vége lesz, akkor is...).

Olyanoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik a történelmi romantikusokat, nincs ellenükre a kissé vontatott cselekmény és szívesen kirándulnak a XVI. század végi Velencébe.

 A GABO online webáruházában  beleolvashatsz a könyvbe.