Julie Garwood: A nagymenő - [FBI 11.]

Peyton Lockhart és testvérei megöröklik Bishop’s Cove-ot, a kicsiny, de pazar óceánparti üdülőhelyet, ez azonban feltételekkel jár. A lányok egy évig irányíthatják a helyet, és ez idő alatt hasznot kell termelniük, csakis így lehet az ő tulajdonuk az üdülő.

Peyton, aki egy tekintélyes francia konyhaművészeti iskolában szerzett diplomát, nemrég vesztette el ételkritikusi állását, csodálatosnak találja, hogy egy évig valami egészen más dologgal foglalkozhat.

A lányoknak számtalan kihívással kell szembenézniük, és sok olyan emberrel, akik mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák őket a céljuk elérésében. Többek közt Peyton perlekedő unokatestvéreivel is, akiket felháborított, hogy nem ők örökölték az üdülőhelyet, valamint egy hatalmas ingatlanfejlesztő társasággal, amely szintén szemet vetett a vízparti tulajdonra.

Peyton számára hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy minden erőfeszítésüket szabotálják, de nem hagyja, hogy a fenyegetések eltántorítsák… egészen addig, amíg kis híján megölik. Ekkor gyerekkori barátjához és védelmezőjéhez, az FBI-nál dolgozó Finn MacBainhez fordul segítségért. Finn egyszer már megmentette az életét, másodszor is biztosan meg tudja tenni.

Julie igazán megbízható. Évente megjelenik egy-egy könyve. A kiadó borítótervezője is megbízható, így (az utóbbi időben) évente újabb félfejű ügynökkel gyarapszik a könyvespolcon levő FBI-kötetek száma. Az új évszázadban ugyanis egy kivételével csak contemporary, azaz korunkban játszódó történet jelent meg Julie tollából. Kezdetben vala Buchanan sorozat, lett belőle Buchanan-Renard, s mire megszerettük a Buchanan testvéreket és kezdtünk volna örülni, hogy nyolcan vannak, várnak még ránk izgalmas kalandok, kedvenc írónőnk elbitangolt. Maradt ugyan az FBI keretein belül - lassan a teljes gárdát megismerjük :) -, de hanyagolta a Buchananeket, s ami még fájóbb, legjobb alakját, Noah Clayborne-t is. A hatodik rész ugyan teljes egészében Noah-é, ám Julie nem tudta hozni az első két-három kötetben megszokott és megszeretett - mit megszeretett? imádottá, legjobb pasivá előlépett - karaktert. 

Hol tartunk ma? A Buchanan(-Renard) néven futó sorozatból nagyjából eltűntek a Buchanenek (Renardokból meg amúgy is csak kettő volt, aki számított, tehát belőlük még hamarabb kifogytunk), eltűnt Noah és Tom atya... Rejtély, miért Buchanan a sorozat neve. Julie honlapján nem is e név alatt fut. 

Mindegy, nem bosszankodom, hisz az írónőt úgysem befolyásolhatom, s ő megmondta: annyi történetet kell még elmesélnie. S hogy miért kezdtem bele aktuális füstölgésembe? Kis hazánkban is megjelenik a következő Garwood kötet, immáron a tizenegyedik az FBI-os sorozatban, s ennek örömére kíváncsiságból beleolvasgattam a Goodreads kapcsolódó értékeléseibe.

Aki nem tud angolul, az is láthatja, hogy bár 3,81 (gyenge négyes:) a csillagok átlaga, nem a dicsérő kritikák vannak elöl, hanem meglepően sok egy-két csillagos. 

Nem akarnám itt részletezni, de jó néhány elolvasása után leginkább így foglalnám össze a csalódott egy-két csillagosokat:

Mi a fene történt Julie Garwooddal? Ő volt az első kedvenc romantikusom. Mintha nem is ugyanaz az ember lenne, aki az első Buchanan könyveket / A két rózsát... stb. (itt többnyire Julie történelmi romantikusai állnak) írta. Klisékkel dolgozik. A történet unalmas / zavaros / kiszámítható..., a hősei bosszantóak / idegesítőek / idióták... 

Folytathatnám, de minek. Én ugyan megszerettem Julie FBI-os történeteit is, de tény, nyomába sem érhetnek a történelmi romantikájának. 

Nem tudom, Julie miért hagyta el a történelmi romantikát, csak azt, hogy évről-évre gyengébb történettel áll elő. 

Vajon ő olvassa ezeket az értékeléseket?