11 kérdés

Több helyről is kaptam felkérést, amelyet ezúton is mindenkinek köszönök.

A játék lényege a következő:

• Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról
• A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell
• 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek
• 11 embert meg kell jelölni és linkelni
• Nincs visszaadás/visszajelölés

Ebből én legfeljebb az első kettőt vagyok képes teljesíteni, de akivel beszéltem azt mondta, az is jó lesz. A legutóbbi díjnál is gondban voltam, pedig ott csak három blogot kellett megjelölni, abból kettő szóra sem méltatott. Ugyan honnan szednék tizenegy, vagy többször tizenegy nevet, ha lenne egyáltalán tizenegy kérdésem. Igazából csak egy van, de az annyira izgat, hogy valószínűleg fel is teszem. Számomra az felér tizeneggyel.

Szóval tizenegy dolog magamról...

1. Úton vagyok.

2. "Az élet szép, az élet minden"

3. Imádok lustálkodni.

4. Pedagógus voltam, vagyok, leszek, még akkor is, ha most éppen nem iskolában dolgozom.

5. Egyedül élek, de csak azért, mert Acheron egy kicsit idős hozzám (igaz, mi az a tizenegyezer év?:), Roarke pedig még meg sem született..

6. Noha elmúltam fél évszázados, még mindig nincs kialakul ízlésem. Tulajdonképpen annyi mindent szeretek, hogy könnyebb felsorolni, mit nem.

7. Elszomorít, hogy az emberi értékek helyett az igénytelenség, a durvaság, a primitívség a menő manapság.

8. Inkább teázom, mint kávézom, de ha van cappucino rengeteg tejszínhabbal, akkor azt választom, mert imááááádom az édességet (viszont rosszul vagyok a mazsolától vagy a kókusztól).

9. A macska a tuti, de kutya is kell... majd amikor már kertes házban élek. (Egy rendes állatnak nincs kettőnél kevesebb és négynél több lába... na jó, a katica még jöhet:))

10. Többek szerint szeretek fontoskodni, kioktatni, pedig csak borzasztó erős a belső késztetésem, hogy segítsek, ahol csak tudok. (hm, idős néni és az úttörők esete?:)

11. Kis tével írom a nevem (tigi) és ez nekem nagyon fontos, bár többen megsértődtek már, amikor kértem, hogy így írják, de nagy tével egyszerűen nem én vagyok.

Az egyetlen kérdés, ami időtlen idők óta (vagy legalábbis azóta, mióta megpróbáltam blogot írni, ill. olvasom másokét) izgat:

- Hogy a kiskutyafülébe van időtök a családra, a munkára, az olvasásra, ki tudja mire és még blogírásra is?

Nekem egy-egy blogbejegyzés órákba telik (egy rendes, természetesen, nem két sor meg egy kép). A sárga irigység esz meg, mikor látom, mennyi-mennyi könyvet olvas valaki (pedig amúgy gyorsan olvasok), ideje is van róla blogot írni, plusz ellátja a családját és még nyolc-tíz órában dolgozik is. Én örülök, ha elkészülök a munkámmal, meg úgy ahogy rendben tartom a lakást, és el tudom olvasni azokat a könyveket, amelyeket le kell fordítanom.

Megfejtené valaki nekem ezt a rejtélyt?