E havi témánk: könyv-rigolyák… a betűmérettől a
kötésig. Gondoltam, ha már legutóbb oly ügyi voltam, talán folytathatnám a
hagyományt, és legalább néha úgy tehetnék, mint aki törődik is a blogjával.
Sajnos nem sok jó hírrel
szolgálhatok. Többször is végigolvastam a gondolatébresztőnek szánt kérdéseket,
átrágtam magam a hozzászólásokon, hátha… de semmi.
Ezek szerint nem vagyok rigolyás?
Dehogynem. Ha az ember leánya megközelíti az ötvenötöt úgy, hogy eme két szép
ötösnek majd’ két harmadát egyedül élte le, óhatatlanul bogarassá válik, és sok
olyan apró szokásra tesz szert, amellyel okot ad másoknak, hogy jót viduljanak
rajta. :D
Mégis, ha olvasásról vagyon szó,
igazi könyv Gombóc Artúr vagyok: szeretem a puhaborítós könyvet, szeretem a
keménytáblás könyvet, szeretem a bolhabetűs könyvet, szeretem az öregbetűs
könyvet, szeretem a képest és képtelent… bocs, az illusztráltat és az
illusztráció nélkülit, védőborítóst és a borító nélkülit, szeretem a giccses
(hogy ne mondjam, nyálas :P), a semmitmondó és a csodaszép borítójút, szeretem
a szép új, finom illatút, szeretem a rongyosra olvasott antikvárium illatút,
szeretem, szeretem, szeretem… csak könyv legyen. Egyedül a téma számít. Ha tetszik
a történet – érdekes, izgalmas, szívhez szóló… vagyis nekem való :) – tőlem
szétesett lapokból is állhat a könyv, lehet kézírásos (amíg el tudom olvasni…:), pecsétes vagy
szamárfüles, még akkor sem lövöm főbe magam, ha rosszul van fűzve, feltéve,
hogy megtalálom a helyes sorrendet, csak a tartalma olyan legyen, ami megfog,
elvarázsol, kikapcsol… mert szeretem kényeztetni magam. ;)
Témáztak még:
Bea: Túl nagy? Túl kicsi? Túl vastag? Túl vékony?
FFG: Könyves rigolyák és egyéb olvasói állatfajták
Ilweran: Olvasói rigolyák -komolyan vehetetlen poszt az olvasás élményét befolyásoló (vagy nem) apróságokról…
Nima: Olvasói rigolyák
PuPilla: Könyvbolondériák -bolhabetűktől az iniciálékig
Csatlakozók:
Bubu: Háklisok klubja
